37 ezer szavazattal második lett a gödöllői vén vackor, a győztes Bulgária ezeréves öreg szilfája lett.

A negyedik Európai Év fája verseny online szavazását 77 ezer szavazattal nyerte Szliven városából egy szilfa, míg a második helyezett a magyar gödöllői vackor lett majd 37 ezer szavazattal. A harmadik helyet a lengyel wybicki tölgy nyerte el, 16 ezer szavazattal. A verseny az utolsó pillanatig nagyon szoros volt, a bolgár fa a verseny utolsó hetében húzott el. A díjakat az Európa Parlamentben adta át a verseny szervezője, az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete a Nadace Partnerstvi. A verseny szervezésében a Tetra Pak és az Európai Földtulajdonosok Szövetsége is részt vett.

A gödöllői vén vackor (Takács Gábor képe)

Az európai versenybe azok a fák kerülnek, melyek előző évben megnyerik a nevező ország Év Fája versenyét. A nemzetközi forduló szavazása februárban zajlott az interneten. Idén 10 ország vett részt a versenyben: Bulgária, Csehország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Skócia, Szlovákia és Wales. A fák sikere leginkább az őket támogató helyi közösségnek köszönhető, melyek a versenybe nevezték kedvenc fáikat egy-egy történet kíséretében.

Az idei nyertes, a bolgár szilfa központi helyet foglal el a szliveniek életében, mindennapos találkozópont és számos rendezvény és demonstráció indul innen a mai napig. Külön érdekesség, hogy a város tengerszint feletti magasságát is itt mérték meg először, és a fa szerepel a város címerében is.

A második helyezést elért vadkörtefa, mely a gödöllői Szent István Egyetem botanikus kertjében él, 36 ezer szavazattal lett második. A vackorhoz számos legenda fűződik, melyek közül az egyik legismertebb, hogy állítólag a fa lombjai alatt fogalmazta meg Kossuth a Függetlenségi Nyilatkozatot 1849-ben. A harmadik helyezett lengyel tölgyfa 16 ezer szavazatot kapott. Az idős fa Będominból való, a lengyel nemzeti himnusz szerzőjének szülővárosából.

A verseny mondanivalóját szomorú esemény erősítette meg. A szavazás ideje alatt, február közepén söpört át Anglián és Írországon egy heves hurrikán mely gyökerestül kicsavarta az ír fát, mely az ország legmagasabb szürke nyárfája volt.

A verseny eredménye:

1. Öreg szilfa (Szliven, Szliven körzet Bulgária) – 77,526 szavazat
2. A gödöllői óriás vackor (Gödöllő, Pest megye, Magyarország) – 36,925 szavazat
3. Wybicki tölgye Będominból (Pomorskie régió, Lengyelország) – 16,768 szavazat
4. Tölgy Zechenter kertjéből (Kremnica, Banská Bystrica régió, Szlovákia) – 10,169 szavazat
5. Višňová oltalmazó tölgye(Višňová, Liberec régió, Csehország) – 8,211 szavazat
6. Begardi csenevész tölgy Bégard (Bégard, Brittany régió, Franciaország) – 4,989 szavazat
7. Niel Gow tölgye (Perthshire, Skócia) – 1,740 szavazat
8. Birr vári szürke nyár(Co Offaly, Írország) – 1,517 szavazat
9. Tölgy a holtak kapuja előtt (Wrexham, Wales) – 1,093 szavazat
10. A természet harmóniájának fája - molyhos tölgy (Alta Sabina, Lazio régió, Olaszország) – 689 szavazat

Összes szavazat: 159,627

(forrás: Szeretlek Magyarország)

Itt az ideje az év első permetezésének, még két napig biztosan ideális lesz hozzá az időjárás. Az ökogazdálkodók olajos szereket, ázalékolt teát alkalmaznak, de használhatnak mész-, kén- és réztartalmú szereket is. Néhány trükkel segíthetjük a természetet abban, hogy a munka egy részét elvégezze helyettünk.

A hagyományos télvégi lemosó permetezés legfontosabb célja, hogy elpusztítsuk a kórokozó gombák szaporító képleteit. A képletek a gyümölcsfákon, a bogyósok bokrain, a szőlőtőkék vázágain, a kéregrepedéseken, illetve a rügyek felületén tapadnak meg. Szintén cél megritkítani a rovarkártevők (pajzstetvek, atkák, levéltetű-tojások, molyok) áttelelő alakjait.

A permetezés előtt metsszük meg a növényt, és ne felejtsük el a mechanikai növényvédelmet sem (faápolás, tisztogatás – erről tippeket a Biokontroll Hungária Kht. weboldalán talál). A nagyobb sebeket (például levágott ágak helyét) sebkezelő szerrel kell bekenni.

Mikor érdemes permetezni? Például most, mert még legalább két napig nem lesz csapadék; a fő szabály az, hogy akkor érdemes belevágni a munkába, amikor az előrejelzések szerint a következő öt-hat órában nem ered el az eső. Rügyfakadás előtt, de már a fagyok után kell permetezni, és a szélcsend is fontos. Egyféle szert ajánlott használni, akkora adagban, hogy megfelelő fedést adjon a növény ágain és törzsén is.

A cikk folytatása >>

Zsirmon Réka Kócsagtenger című fotója kapott elismerést

Zsirmon Réka magyar természetfotós kapta a National Geographic idei pályázatának egyik elismerését Kócsagtenger című képéért. A csütörtöki eredményhirdetésen Paul Souders Ice Bear című alkotása nyerte a fődíjat Washingtonban.

A 125 esztendős National Geographic emberek, helyek és természet kategóriában meghirdetett, a világ egyik legrangosabbjának számító pályázatára több mint 150 országból több mint 7000 fényképet neveztek. A természet kategória győztese a fődíjat is elnyerő Paul Souders lett. A seattle-i fotós a befagyott Hudson-öbölben fényképezett, jeges víz alól felsejlő jegesmedve képével győzte meg a zsűrit.

A hír folytatása itt olvasható >>

A rendhagyó osztályfőnöki óra a szelektív hulladékgyűjtésről, olyan céllal született, hogy kialakítsuk a gyermekekben a természettudatos kompetenciának azt a részét, ami a környezettudatos viselkedésre ösztönöz.

Frontális osztálymunka keretében beszéltünk a szemét és hulladék fogalma közötti különbségről, a szemét környezetkárosító hatásáról és ezért a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségéről. Kihangsúlyoztuk a gyűjtőszigetek jelentőségét. Légifelvételen megnéztük településünk gyűjtőszigeteinek pontos elhelyezkedését.

Ezek után a gyerekek játékos csoportmunkában 1-1- gyűjtőszigetet személyesítettek meg és az ÖKO-Pannon Kft. Hulladékból termék c. film alapján előregyártott képeket megfelelő sorrendbe helyezve elmagyarázták, hogy az ő gyűjtőszigetük termékeiből hogyan lesz másodnyersanyag.

Óra végeztével pedig a gyerekek elméleti tudásukról, „Hulladék-teszt” formájában adhattak számot, gyakorlati ismereteikről pedig a tanterembe hozott háztartási szemét és hulladék szelektív kiválogatásával.

Az óra során bebizonyosodott, hogy eredményes volt, mert tudatosult a gyermekekben, hogy a hulladék az érték, és bízzunk abban, hogy ez a tudatos viselkedés embertársaink között egyre jobban elterjed.

dr. Kollár Lászlóné osztályfőnök 5.b osztály

A Magyar Haltani Társaság honlapján december 31-én zárult közönségszavazás eredményeként 2014-re a magyar bucó lett az év hala (43%), megelőzve a másodikként befutó sügért (40%) és a harmadik helyezett gardát (17%).

Hat és fél ezer szavazat alapján született döntés az év haláról, de a választást sokkal többen kísérték figyelemmel: a voksolás három hónapja alatt a régi közönség mellett tízezer új látogató is felkereste az egyesület honlapját.

A magyar bucó, amely kizárólag a Dunában és a Dnyeszterben, valamint ezek mellékfolyóinak rendszerében él, igazi különlegesség. Vizeinknek őshonos és bennszülött hala, ezért fokozottan védett. Véletlenül megfogott példányait haladéktalanul vissza kell engedni, ennek ellenére a horgászok körében is népszerű, sokan szavaztak rá.

A Herman Ottó által sugár kardosnak nevezett, szép formájú garda, amely sütve "igen jó eledel", és annak idején "a Balaton partvidékén igazi néptáplálék" volt, napjainkra nagyon megritkult, ezért igényel több figyelmet. A kitűnő ízű és horoggal jól fogható sügér szinte minden vizünkben gyakori, ám épp ezért érdemel megbecsülést, hiszen nagyon sok horgásznak szerez örömet.

A korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász és a menyhal érdemelte ki az év hala címet.

(forrás: MTI)

Mint az az éves programunkban is szerepelt, október 26-ára őszbúcsúztató kerékpártúrát szerveztünk. A nagyon jó időnek köszönhetően nagyon jól sikerült. Sokan tartottak velünk 5 évestől 70 évesig minden korosztály képviseltette magát. Kb. 40-en voltunk.

Aki nem tud már kerékpározni, az autóval jött ki és segített a paprikás krumplit megfőzni. Akinek volt kedve, az túrázott egyet az erdőben még kész nem lett az ebéd. Nagyon jól sikerült az ebéd is, mert nem maradt egy falat sem.

Ebéd után még egy kicsit beszélgettünk és mindenki megelégedésére, jókedvűen indultunk haza.

Házi berkenye - Sorbus domestica

A házi berkenye 2001 óta védett hazánkban, vörös listánk veszélyeztetettség közelinek tünteti fel. E faj nálunk az elfeledett gyümölcsök sorába tartozik, ugyanakkor tőlünk nyugatra több évtizede reneszánszát éli.

Általános bemutatás

A mi erdőnk c. magazin 2013. februári számában jelent meg a házi berkenye általános jellemzése.

Egy elfeledett gyümölcsfa: házi berkenye (PDF)

A középhegységek melegebb, délies kitettségű oldalain tölgyesekben, bokorerdőkben, erdőszéleken és a régi gyümölcsösökben, szőlőkben általában szálanként előforduló fafaj termését évezredek óta fogyasztja az ember. Napjainkban leginkább a gyümölcséből főzhető pálinka révén ismert.

A középkorban minden hazai kolostorkert gyümölcsfái között fellelhető volt. Emlékeit a dunántúli szőlőhegyek több évszázados hagyásfái őrzik. A Balaton déli partján, Teleki szőlőhegyén áll a kb. 300 éves védett házi berkenye, amelynek kerülete eléri a 320 cm-t. Egyedei igen magas, 4-500 éves kort is képesek megélni.

A közepes termetű (20-25 m) fa alakja meglehetősen változó: szabad állásban törzse zömök, vastag, terpeszkedő ágakra bomlik, zárt erdőben ugyanakkor egyenes, jól feltisztuló törzset és nyúlánk koronát fejleszt. Kérge fiatalon  vörösesbarna, idővel azonban sötétbarnára változik, és repedezettsége idősebb korára az ágakra is átterjed. Tojásdad rügyei ragadósak, végein molyhosak, páratlanul szárnyalt levelei 15-19 lándzsás, 3,5-5 cm hosszú levélkéből állnak. Fehér virága májusban nyílik, nyakas körte vagy gömbölyded alakú termései pedig szeptemberben érnek. A sárga, a napos oldalon pirosló gyümölcs nagyon mutatós, de a sok csersavtól akkor még élvezhetetlenül fanyar, innen kapta népi elnevezését, a fojtós jelzőt. A tudományos nevének első tagja (sorb=fanyar kelta szóra) is erre vezethető vissza. A fáról lehullva aztán a magas cukortartalmának köszönhetően gyorsan szottyosodik és a naspolyához hasonlóan fogyasztható. Terméséből lekvár, pálinka készíthető. Lekvárja önmagában alma ízű. Sokat kell azonban várni a gyümölcsre, hiszen 20-25 éves korában hozza az első virágait, termésére pedig csak 30 éves korától lehet számítani. A „Gyümölcskertész” című újság 1905-ben megjelenő egyik számában írták: „nem annyira ültetőjének, mint inkább unokáinak rója le a hála adóját, akinek nagy része szeretettel is áldja a nagyapó emlékét, aki nekik nemcsak árnyat adó, madárdalos fát, hanem olyat ültetett, amelyikből szépen is pénzelhetnek.” Termése mellett az utóbbi időben mindinkább értékelik esztétikai értékét, elsősorban szép, narancssárgás-pirosas őszi lombszíneződését.

A többi vadgyümölcshöz hasonlóan a házi berkenye fája is igen értékes. Kemény, finom szövetű, faragásra, hangszer és puskatus készítéséhez egyaránt szívesen használják.

Tudta-e?

Az Országos Erdészeti Egyesület a házi berkenyét (Sorbus domestica) választotta az Év fájának 2013-ban.
A berkenye nemzettségnek a világon közel 200, Európában 92, hazánkban pedig mintegy 40 faja és alfaja ismert, még a közelmúltban is találtak újakat a Vértesben.
Must készítésére is használják, mert javítható vele például az almabor aromája, tárolhatósága és tisztasága.
Kissné Szabó Gabriella, közjóléti előadó, Pilisi Parkerdő Zrt.

(Forrás: A mi erdőnk, III. évfolyam 2013./1. szám)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az év madara cím odaítélésével a figyelmet szeretné felhívni a veszélyeztetett fajra.

A világszerte veszélyeztetett faj magyarországi populációja jelentősen megfogyatkozott az elmúlt évtizedekben. Korábban az egész Kárpát-medencében fészkeltek, ma már csupán a Dunamenti-síkságon és a Hortobágy térségében maradtak fenn nagyobb számban. A túzok nagy termete ellenére is tud repülni, ha pedig ráijesztenek, egy egész kórusművet ad elő. Élőhelyüket azonban veszélyezteti a mezőgazdasági termelés, számuk az elmúlt évtizedekben csaknem tizedére csökkent, csupán 1500 példány maradt az országban. Megőrzésük a fajvédelem szempontjából létfontosságú lett, ezért a dévaványai túzokvédelmi állomásra kerül be az összes veszélyeztetett fészekalj.

A madártani egyesület 1979 óta választja meg az év madarát, ezzel is felhívva a figyelmet egy-egy fajra. Ezúttal - az elmúlt évek gyakorlatával felhagyva - nem a lakosság szavazott a következő év madaráról, hanem az egyesület választotta ki. "Nagyon örömteli év lesz a jövő év, hiszen 40 évesek leszünk" - mondta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egyik munkatársa. Orbán Zoltán hozzátette: az egyesület Kelet-Közép-Európa legnagyobb természetvédelmi civil szervezete. A túzok világszerte veszélyeztetett faj. Magyarországon is fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint.

A hír folytatása >>

2014. szeptember 28. Jó reggelt!

Kopogtatnak, 7 óra 50 perc. Álmosan nyitok ajtót. Bihari barátom hozott 1 „halott” TV-t, hol lehet letenni, mert még senki nincs a Búcsú téren és már 8 óra. Mondom, 9-kor kezdünk gyűjteni, illetve átvenni. Minden esetre elkísértem utolsó útjára a készüléket. Nem sokáig árválkodott egyedül, mert társaságot kapott: néhány hangszórót és más kiszuperált lomot.

Az idő haladt - 8 óra 50 perc, megérkezik az Egyesület elnöke. Telefonon, hol az autó, öt perc és ott lesz, valóban 55-kor megérkezik a Fe-Group 30 m³-es konténerrel.

9 óra: érkeznek az első „beszállítók”. Ömlesztik a sok hulladékot TV, mosógép, hűtő, számítógépek, háztartási elektromos készülékek.

9 óra 30: már van 10 db tévénk, 8 db hűtőnk és 3 mosógépünk. Megjelenik az első guberáló, nem vihet el semmit, szomorúan, morogva tovább áll. Egyszerre érkezik 5 gépkocsi, türelmesen várják, hogy megszabadítsuk veszélyes terhüktől. A konténer már félig van pakolva, de győzzük, mert tudjuk, hogy a jóért dolgozunk. Az általunk gyűjtött hulladékokból feldolgozás után ismét új dolgok születnek.

10 óra 30 perc: kerékpáros érkezik, a csomagtartón döglött akkut hoz. Csodálkozik, hogy örülünk neki és az akkunak. A hangulat jó, viccelődve fogadjuk az ismerősöket, "nem veszünk semmit", csak hagy rakjam le, mivel már 2 éve kerülgetem, pakolgatom, így nehezen válok meg tőlük. A múlt héten végleges elhatározásra jutottam, mikor belerúgtam az egyikbe, szűk volt a hely miattuk.

11 óra 30 perc, befutnak az utolsók. Már csaknem tele a konténer. Harangoznak, vége a munkának, mert nekünk az volt, de még várunk kb. 10 percet, azután zárjuk a jóllakott konténer ajtaját és a hulladék elindul a megújulás felé. Nyugtával dicsérjük a napot.

Sikerrel zárult a felhívásunk. Köszönjük a lakosság aktív hozzáállását és közreműködését, nélkülük nem sikerült volna.
Mj.:Ezt a gyűjtést másnak kellene végezni, de az nem teszi, pedig azért fizetjük.   

K.M.