Annyira hétköznapi eszköz a golyóstoll, hogy észre sem vesszük, hogyan változtatta meg az életünket. A sikertörténet mögött egy magyar újságíró, Bíró László áll, aki hetven éve szabadalmaztatta a golyóstollat Argentínában, és hetvenöt éve kapott szabadalmat Magyarországon.

A nagyszerű találmányt a világ sok országában birónak nevezik, évente sok száz millió darabot adnak el belőle, a legnagyobb gyártó, a BIC 2005-ben adta el az százmilliárdodik BIC Cristal tollat. Egy októberi reggelen 1945-ben ezrek rohamozták meg a New York-i Gimbels Department Store-t, mert előző nap az áruház hirdetésben egy olyan tollat kínált, amely akár két évig is kibírja újratöltés nélkül. A Gimbels az első napon eladta a teljes tízezer darabos készletet, pedig a tollak darabja 12,5 dollárba került. Ez volt a golyóstoll diadalútjának első fontos állomása.

Pedig a forradalmian újnak kikiáltott toll nem is volt új, elsőként egy amerikai tímár, John Loud szabadalmaztatott olyan technológiát, amelynek segítségével bőrön is tudott írni. Ez volt az első golyóstoll, amely még messze volt attól, hogy tökéletesnek nevezzük. Loud kis acélgolyós csapágyat tett a tollba, de ez még csak durva felületeken tudott megfelelő nyomot hagyni. Nem is terjedt el.

A következő évtizedekben számos próbálkozás történt, többen készítettek golyóstollat, de a tinta vagy kifolyt vagy elapadt, nem tudták megoldani az egyenletes adagolást. Az áttöréshez három találmány kellett: a golyófészek állandó tintaellátását biztosító tintajáratok, a hajszálcsövességelvén működő kapillárisrendszer (a gravitáció ellensúlyozására) és a megfelelő tinta. Az első két találmány Goy Andor nevéhez fűződik, de a harmadikkal készítette el a ma is ismert golyóstoll ősét Bíró László József.

Bíró László újságíró volt, és rettenetesen frusztrálták a töltőtollak – állandóan mártogatni kellett ezeket és nehezen száradt a papíron a tinta. Bíró észrevette, hogy a nyomtatáshoz használt tinta sokkal gyorsabban szárad meg, ezért ezt a viszkózusabb tintát használta, hogy a toll ne kenje össze a papírt. A gond az volt, hogy ez a ragadósabb tinta nem folyt ki a töltőtollból, így golyós végű tollat tervezett. Kémikus végzettségű bátyja és barátja, Gellért Imre segített neki megalkotni a prototípust, amelyben egy rugó nyomta ki a tintát.
Bíró László 1938. április 25-én jelentette be találmányát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána, 1938.november 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel jelentett be újabb szabadalmat. A golyóstoll tökéletesítését végül külföldön fejezte be, mert a testvéreknek el kellett hagyniuk az országot.

Bíró egy tengerparti nyaralása alatt ismerkedett meg egy idős argentin úrral, Augustine Pedro Justóval, aki találmányáról hallva azt javasolta neki, költözzön Argentínába és alapítson ott gyárat. Bíró megfogadta a tanácsot, csak a nagykövetségen tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök volt. Az országban önállóan kísérletezett, majd pontosan hetven éve, 1943. június 10-én kapott szabadalmat a golyóstoll. Ez volt az a toll, amely nagyon gyorsan elterjedt az egész világon.

Bíró gyárat is alapított, hogy pénzt is keressen találmányával. A golyóstoll hamar hatalmas siker lett, még abban az évben az angol légierő a pilótáknak vett tollakat, mert ez a fajta toll a repülőkön is működött, viszonylag nagy magasságokban. Az Eberhard Faber Company ötszázezer dollárt fizetett a Bíró testvéreknek a szabadalmakért, majd később továbbadta azokat az Eversharp társaságnak, de egyik gyártó sem igyekezett piacra dobni a terméket, mert azért még voltak hibái: tökéletesíteni kellett a tollakat, hogy egyenletesen vigye a golyó a tintát a papírra.

Egy chicagói üzletember látta meg az üzletet a golyóstoll mögött, Milton Reynolds Argentínában nyaralva látta meg a Bíró-féle tollakat a boltokban és egyből arra gondolt, mekkora siker lenne az Egyesült Államokban. Lemásolta a terméket, és első nap eladott tízezer darabot a Gimbels üzletházban. A tollakat 12,5 dollárért adta, ez mai áron 150 dollárnak felelne meg – ennyi pénzből ma nagyjából 550 BIC Cristal tollat lehetne vásárolni A következő hónapokban tollak millióit adta el, és jócskán meggazdagodott belőle.

A BIC Cristal az a golyóstoll, amelyet a világon a legtöbben ismernek. Egy francia üzletember, Marchel Bich alapított részvénytársaságot a találmány hasznosítására, ő volt az, aki végre a mindennapi használatba is behozta a golyóstollat. A BIC toll a világ legnagyobb számban eladott tolla, legfőbb előnye az volt, hogy nagyon olcsón gyártható és eldobható.

A golyóstoll megváltoztatta az emberek életét, a Popular Mechanics szerkesztői szerint ez az 54. helyen áll a 101-es listában azon találmányok között, amelyek a leginkább befolyással voltak az emberek életére. Ennek ellenére nem volt zökkenőmentes az elterjedése, az ötvenes években az amerikai tanárok lapja kikelt a golyóstollak ellen, amiért azok tönkreteszik az ország oktatását, nem takarékosságra és igényességre nevel, ráadásul a bankok és üzletek soha nem fogják megvenni ezt a fajta luxuscikket. Tévedtek, a golyóstoll diadalmenetében innentől kezdve nem volt megállás.

Igaz, a nyolcvanas években magyarországi iskolákban is a töltőtollat részesítették előnyben, az első osztályban a gyerekeknek sok helyen még nem lehetett golyóstollat használni, mondván azzal nem lehet megtanulni szépen kerekíteni a betűket. Ezzel meg is fogalmazták a kritikusok legfőbb érvét, hogy a golyóstoll rontja az írásképet.

A golyóstollnak óriási hatása volt az írásbeliségre, olyan helyeken is lehetett használni, ahol a töltőtollat nem. Sokkal könnyebbé és gyorsabbá vált az írás, nem kellett attól tartani, hogy a tinta összeken mindent, több papírt is egymásra tehettek az írás elmosódásának veszélye nélkül. Általánossá vált, hogy az emberek bárhol, bármilyen helyzetben elővehették a tollat és a papírt és leírhatták gondolataikat vagy akár rajzolhattak is. Még ma is van mindenkinek a táskájában egy toll, hiába tudunk jegyzetelni a mobilunkon valamilyen alkalmazásban.

(forrás: RichPoi.com)