Háromnapos kiránduláson vettünk részt.

Első nap Tokaj volt a cél, ahol előbb a Bodrog folyón hajókáztunk, majd egy borpincészetet néztünk meg, ahol megkóstoltattak velünk 5 féle bort, meg pogácsát is kaptunk. Utána irány Pere, ahol a Hernád folyó mellett van egy szálloda, ahol az éjszakákat töltöttük.

Másnap Sárospatakra mentünk, nagyon szép helyeken jártunk. Bejártuk Sárospatak nagy részét, majd végezetül voltunk a várban, ahol felmentünk a vörös toronyba is, ahonnan nagyon szép a kilátás. Nagyon szép időt fogtunk ki, így nagyon messzire el lehetett látni.

Harmadik nap Mádra mentünk, ahol megnéztünk egy Zsinagógát, mely a világon egyedülálló, eredeti állapotában maradt fent ránk. Nagyon aranyos idegenvezetőnk volt.
Onnan Zsóry fürdőbe mentünk, aki nem akart fürödni, az meg elment Mezőkövesdre.
 

Csodálatos 3 napot töltöttünk el. Kellemesen elfáradva de, tele élménnyel tértünk haza.

A Hernádi Környezetvédő és Faluszépítő Egyesület már 10. éve szervezi meg a veszélyeshulladék gyűjtését.

Elmondhatjuk, hogy egyre nagyobb sikere van, mert most pl. 4 tranzit kocsival jöttek és még kettő vissza is jött, miután lerakta a hulladékot, mert olyan sok volt, hogy vissza kellett jönniük.
Habár eddig is minden évben kitett magáért a lakosság, de most sem kellett csalódnom bennük, amit nagyon köszönök.

A lomtalanítás is sikert aratott, mert már 3. éve, hogy a NHSZ Oköt segítségével a lomokat is össze tudjuk gyűjteni. Akkora volt a forgalom, hogy alig győzték a munkások rakni a konténereket. Sőt le is pakolták a lakosok csak a földre, mert közben el is kellett menni a szállítóeszközöknek.
Egyesületünknek 19 helyre kellett kimenni, hogy elhozzuk a lomokat, mert nem tudták másként megoldani a lakosok. De az Önkormányzat közmunkásainak is volt 12. Tehát elmondhatjuk, hogy aki kérte, annak segítségére siettünk.

Köszönöm Kolák Anikónak, Rafael Istvánnak, Szluka Jánosnak, Nagy Lászlónak, Nagy Lackónak, Garamvölgyi Gergőnek, akik segítségemre voltak. 19 helyre kimentek, és elhozták a lomokat. Köszönet illeti az Önkormányzat közmunkásait is, mert ők is 12 fuvart megcsináltak.

A lomtalanítást majd jövő tavaszra fogjuk megismételni, de veszélyes hulladékot lehet, hogy még ősszel szedünk az iskolának.

További képek a galériában tekinthető meg >>

Ebben az évben is október 23-án, nemzeti ünnepünkön adta át Hernád Nagyközség Önkormányzata nevében Zsírosné Pallaga Mária polgármester-asszony a "Hernádért" emlékérmeket. Az idei díjazottak: Gelle Ferenc rendőr-alezredes, valamint a Környezetvédő és Faluszépítő Egyesület.

A Környezetvédő és Faluszépítő Egyesület 1998-ban alakult, civil kezdeményezésre. Bíróság által csak 2000-ben jegyezték be, onnantól teljesen hivatalosan működik az Egyesület.
Az egyesület tagjai kezdetben rendszeres szemét-és parlagfűgyűjtéssel hívták fel magukra a figyelmet, később hozzáláttak az illegális hulladéklerakók felszámolásához is. Nekik köszönhető a szelektív gyűjtőszigetek létrehozása, a veszélyes hulladékok begyűjtésének évenkénti megszervezése. Az önkormányzattal közösen bonyolítják le a lomtalanítást.
Nagy gondot fordítanak arra, hogy Hernád zöldebb és virágosabb legyen, ezért többször szerveznek fa-és virágültetési akciókat.
Hangsúlyt fektetnek a tudatformálásra is, ezért programjaikba bevonják a falu lakosságát, főként a gyerekeket. /PET palackok gyűjtése, rajz-és ügyességi versenyek, különféle vetélkedők/ A nagyközség rendezvényei elképzelhetetlenek az egyesület tagjai nélkül, minden programon aktívan vesznek részt.

1998 óta végzett munkájuknak látható, kézzelfogható eredménye van.
Tevékenységükkel példát akarnak mutatni a lakosságnak, szeretnék elérni, hogy környezetünk védelme és falunk szebbé, tisztábbá, virágosabbá tétele mindenki szívügye legyen.

Várják tagjaik közé mindazokat, akik hasonlóan gondolkodnak, akik az egyesület céljaival egyetértenek, és szeretnének tenni azért, hogy még szebb és tisztább legyen nagyközségünk.
                                                                                                                     Zsné

Nagyközségünk legnagyobb rendezvényén vagyunk túl. Már a 24. Falunap került megrendezésre, és 16. éve, hogy a Hernádi Környezetvédő és Faluszépítő Egyesület is kint várja a látogatókat.   

Mindig megpróbáltunk a nevünkhöz hűek maradni, és olyan programokat kínálni a kilátogatók számára, ami kötődhet a környezetvédelemhez, faluszépítéshez, vagy játékos formában hívtuk fel a figyelmet, hogyan gyűjtsék a hulladékokat. A kirakós játékon is olyan kép van, ami a környezettel kapcsolatos. 

Ebben az évben a fő célunk, hogy kint legyünk, tudják rólunk, hogy vagyunk, működünk. Nem is készültünk különlegeséggel, hanem a már meglévő feladatokat vittük ki, mert ugye, mindig újabb gyerekek, vagy felnőttek jönnek hozzánk, így újdonság erejével hat a régi játék is. 

Egy esős délelőtt után, a délután már napsütésben telt. Nagyon jó programok voltak, minden korosztály megtalálhatta a neki tetszőt, mert ebben az évben minden korosztálynak volt olyan műsor, ami tetszhetett. Néptánctól az operettig, magyar nótától a katonadalokig, a színvonalas gyerekműsortól, a humorig, stb., minden fajta műsor.  

Így azt hiszem mindenki megelégedéssel ment a tűzijáték után haza.

Lezárult az MME internetes szavazása 2017 év madaráról. A legtöbb szavazat a tengelicre érkezett, ezért ennek a madárnak, illetve élőhelyének védelmével foglalkozunk kiemelten a jövő évben. Minden szavazónak köszönjük, hogy voksával hozzájárult a faj és élőhelyének védelméhez!

Tovább a cikkre >>

A Hernádi Környezetvédő és Faluszépítő Egyesület buszkirándulást szervezet Ipolytarnócra, az ősmaradványok megtekintésére. Visszamentünk az időben, és bejártuk a Geológia tanösvényt idegenvezetővel, amely egy 3 D-s mozi vetítéssel ért véget, ami megmutatta, hogy milyen ősállatok éltek itt, majd sétát tettünk a Biológiai ösvényen is, ahol gyönyörködhettünk az erdő szépségében.

Elmondhatjuk, hogy jól sikerült kirándulás volt, sok látnivalóval. A bátrabbak voltak a lombkorona felett átívelő függőhídon is. De megnéztük a Miócén erdőt is, ami végül is nem kimondottan erdő, hanem az ősvilágot mutatja be, tavakkal, ősállatokkal. Azért voltak olyan bátrak is, akik a 4 D-s moziba is beültek, ahol mozgó székeken ülve élvezhették a mozi varázsát.

Most egy kis történelmi áttekintést is kimásoltam ide, hogy aki nem volt még ott, és nem volt velünk, azok is ízelítőt kaphassanak, hogy mit láttunk.

„Az Ipolytarnóci ŐsmaradványokTermészetvédelmi Terület világhírű őslénytani lelőhely, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa során betemetett „ősvilági Pompeii”, nem csoda, hogy Európa Diplomás. A terület tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek el, 1944 óta védett. A magyar állam tulajdonában és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében levő 510 hektáros előfordulás földtani örökségét különleges interpretációban mutatja be látogatóinak, a geoturizmus kedvelt kirándulóhelye. Honlapján több nyelvű turisztikai információ és letölthető szakanyag található.

A terület legfontosabb ősmaradványai: cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági élőlények lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok.

Cápafogas homokkő

A Paratethys partszegélyi övezetében, 23 millió éve halmozódott fel az a homokkő, mely a geológiai tanösvény elején fogadja a látogatókat. Jellegzetes zöld színét a glaukonit ásvány 5%-ot meghaladó feldúsulása okozza. Így keletkezett a partszegélyi környezetben, a cápafogakat, és ráják, delfinek, tengeritehenek, krokodilok csontjait tartalmazó „cápafogas réteg”. Eddig 25 cápafaj maradványait mutatták ki az összemosott, áthalmozódott maradványokból.

Ősállatok lábnyomai

A területen felszínre bukkan a lábnyomos homokkő, mely kétezer négyzetkilométer felületen, 11 gerinces állatfaj 3 ezer lábnyomát tartalmazza. Többek között ősorrszarvú, őz, szarvas félék, ragadozók és madarak lábnyomai, illetve egyéb nyomfosszíliák találhatók a megkövült iszapban.

Kövesedett fák

A világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féléjét (Pinuxylon tarnocziense) a Borókás-patak oldalában találták meg, 8 méter kerületű és közel 100 m hosszúságú. A fatörzs megkövesedését a vulkáni rétegekből kioldódó, a fa anyagát átitató kovasav okozta. A terület tudományos vizsgálata 1836-ban kezdődött el Kubinyi Ferenc munkája révén.

Levéllenyomatok

A lábnyomos felszínt növénymaradványok is tarkítják. Több, mint 15 ezer levéllenyomat található a területen, főképp páfrányok, pálma, babér, magnólia, platán-félék és óriási kimagasló fenyők alkották az egykori trópusi-szubtrópusi esőerdő növényzetét.

A vulkáni katasztrófa

A vulkáni katasztrófa megőrizte a terület állat- és növényvilágát. A riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok átjárták az alsóbb rétegeket, kötőanyagot adva a lábnyomok homokkövének és a fatörzseknek. A vulkáni anyag kormeghatározása szerint az itt található lábnyomok 17 millió évesek.

Tanösvények

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen több, tematikus tanösvény került kialakításra. Ezek közé tartozik a Kőzetparki Ösvény, a Biológiai tanösvény, a Kőszikla ösvény és Geológiai ösvény.

Kőzetparki Ösvény 700 m-es hosszúságban mutatja be a földtörténeti múlt emlékeit, a tájékozódást 2 millió évenkénti tanúkövek feliratai és az idősorba illeszkedő kőzetminták segítik. A Biológiai tanösvény a terület élővilágát ismerteti, kettő, illetve négy km hosszúságú erdei ösvényeken. A 4 km hosszú Kőszikla ösvényen vízmosások, tanyaromok, kőzetkibúvások és felhagyott kőbányák láthatóak. A Geológiai ösvény legfontosabb ősmaradványai a cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és az ősállati lábnyomok. A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy védőpince rész mutatja be.” Wikipédia