2011 az Erdõk Nemzetközi Éve. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a tavalyi év után (2010 a Biodiverzitás Nemzetközi Éve) most kifejezetten az erdõk fontosságát, azok fenntartható kezelését és megõrzését szeretné kiemelni a nemzetközi évvel. Az erdõk létfontosságú területek az emberiség és az élõvilág számára:  bolygónk felszínét 31%-ban erdõségek borítják, itt él a szárazföldi fajok 80%-a és közel 1.6 milliárd ember függ közvetlen ezektõl a területektõl. Mindeközben az erdõk 30%-át valamilyen módon felhasználjuk és átalakítjuk, amivel évente 13 millió hektárt veszítünk el ezekbõl az értékes területekbõl.


A Mezõgazdasági és Élelmezési Világszervezet 2010-es jelentése szerint (FAO’s Global Forest Resources Assessment 2010) évente 13 millió hektárt alakítottunk át egyéb típusú (pl. mezõgazdasági jellegû) területre 2000 és 2010 között. Az erdõségek 1/3-a érintetlen erdõként került osztályozásra, azaz emberi beavatkozásnak nincs jele. Ezek az erdõségek, elsõsorban a trópusi esõerdõk, a legfajgazdagabb és legsokszínûbb ökoszisztémák egyike. Ezek a területek a világ erdeinek 36%-át teszik ki, kb. 1.4 milliárd hektárt. Azonban eme térségek elterjedése csökkenõ tendenciát mutat: évente 0,4%-uk alakul át fakitermelési, vagy mezõgazdasági övezetté. A legnagyobb veszteségek Dél-Amerikát, Afrikát és Ázsiát érik.

A természetes területek átalakításán kívül számos, egyéb veszély is fenyegeti ezeket az ökoszisztémákat. Az erdõterületek 1%-át emésztik fel erdõtüzek évente. Ezenkívül kb. 35 millió hektár erdõt támadnak meg évente különbözõ állati eredetû kártevõk fõleg a mérsékelt és boreális térségekben. Az invazív fajok több, mint 34 millió hektárt veszélyeztetnek csak az Egyesült Államokban. Mindemellett a klímaváltozás további hatással van az erdõségek elterjedés területeire is.

Ugyanakkor, a védelem alá vett erdõk száma több mint 95 millió hektárral bõvült, aminek legnagyobb részét, 46%-át 2000 és 2005 között jelölték ki. A fajok és élõhelyek egyre általánosabb védelmének köszönhetõen a világ erdõségeinek 12%-a (460 millió hektár) a biológiai sokféleséget hivatott õrizni. Ebbõl hivatalosan is védett helynek kb. 10% számít. A védett területek aránya ellenére azonban a jelentés kihangsúlyozza a fenntartható erdõgazdálkodás és a további megõrzési stratégiák fejlesztésének szükségességét is.

A jelentés szintén kiemelte, hogy a védett területek kijelölése mellett egyéb változtatásokra is szükség van (pl. új szabályozások, közösség részvétele a döntéshozatalban, egyéb élelmiszerforrások használata, stb.), amely megakadályozzák eme területeken, pl. a közép-afrikai õserdõkben, a biológiai sokféleség kiaknázását.

Az erdõk, fajgazdagságuk és a hozzá kapcsolódó kultúrák megõrzése érdekében részben a tavalyi év (a Biodiverzitás Nemzetközi Éve) és teljes egészében az idei év is arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezen területek milyen jelentõs funkciót töltenek be az emberiség életébe és hogy mennyire létfontosságú megõrzésük a számunkra.

Az Erdõk Nemzetközi Éve


(forrás: Diverziti Egyesület)