Buszkirándulást szerveztünk Lillafüredre.

Nagyon szép szerpentines úton  (Bükk) mentünk keresztül, mire Lillafüredre értünk. Sajnos a kisvonat nem közlekedett, de azért így is volt látnivaló elég. 

A libegő nagy szenzáció volt, majdnem mindenki felült rá. Majd elsétáltunk a Kastélyhoz, megnéztük a vízesést, a függőkertet, a Hámori tavat. Megnéztük a Szent István barlangot is, mert van több is. Próbáltunk minél több élményt szerezni sétálás közben. Nem is volt időnk mindent bejárni. 

Nagyon szép időt fogtunk ki, sokan kirándultak ezen a napon Lillafüredre, de mégis nyugodt csendes volt a hely.
Lillafüred magával ragadó környezete tartalmas kirándulás volt mindannyiunk számára. Az ezerarcú táj magával ragadja az odalátogatókat.
Ez a hely még József Attilát is megihlette, az Óda című versét írta erről a helyről: 

„Itt ülök csillámló sziklafalon.
Az ifju nyár
könnyű szellője, mint egy kedves
vacsora melege, száll.
Szoktatom szívemet a csendhez.
Nem oly nehéz –
idesereglik, ami tovatűnt,
a fej lehajlik és lecsüng a kéz.
 

József Attila: Óda (részlet)”