Szavazzon 2012 �v madar�ra
�rta: nagyne - D�tum: February 16 2011 07:27:01
Eger�sz�lyv, fekete rig� vagy v�r�s v�rcse: ezekre a madarakra lehet szavazni a Magyar Mad�rtani �s Term�szetv�delmi Egyes�let �ltal kezdem�nyezett online voksol�son, amelynek c�lja a 2012-es �v madar�nak megv�laszt�sa.
A Magyar Mad�rtani �s Term�szetv�delmi Egyes�let (MME) az eddigiekt�l elt�r�en id�n a lakoss�gra b�zza a 2012-es �v madar�nak kiv�laszt�s�t. A term�szetv�delmi szervezet honlapj�n k�t elterjedt ragadoz�mad�rra �s egy �nekesmad�rra lehet szavazni febru�r 10-t�l. A fajok k�z�s jellemz�je, hogy �ltal�nosan elterjedtek Magyarorsz�gon, �gy minden mad�rszeret� rendszeresen tal�lkozhat vel�k �s tehet a v�delm�k�rt. A h�rom j�l ismert faj az eger�sz�lyv, a fekete rig� �s a v�r�s v�rcse. A m�jus 10-ig tart� szavaz�s lez�rult�val az MME elkezdi a j�v� �vi kamp�ny el�k�sz�t�s�t.
Teljes h�r
Az eger�sz�lyv a leggyakoribb ragadoz�madarunk, s�k- �s hegyvid�ken egyar�nt el�fordul. Nev�t arr�l kapta, hogy el�szeretettel vad�szik egerekre �s m�s r�gcs�l�kra. Mivel t�pl�l�kforr�sa eg�sz �vben a rendelkez�s�re �ll, haz�nkban �lland� mad�r, s�t �llom�nya t�len feld�sul a hozz�nk �szakr�l �rkez� p�ld�nyokkal is. Az eger�sz�lyveket gyakran l�tni forgalmasabb utak, aut�p�ly�k mellett a szalagkorl�tokon, vadker�t�sek tart�oszlopain �lni, hogy a kezelt gyepfel�letek ny�jtotta k�nnyebb zs�km�nyszerz�si lehet�s�get kihaszn�lj�k. A hazai eger�sz�lyv popul�ci�ra jelenleg a k�z�pfesz�lts�g� elektromos oszlopokon elszenvedett �ram�t�s �s a k�zelm�ltban elharap�dzott m�rgez�si hull�m jelentik a legnagyobb vesz�lyt. �lyvek ezrei pusztultak el �gy az elm�lt �vekben. A faj jelenlegi stabil helyzet�t az a t�ves inform�ci�kon alapul� t�rekv�s is vesz�lyezteti, amely „t�lszaporod�s�ra” �s „k�rokoz�s�ra” hivatkozva �jra vad�szhat�v� k�v�nja tenni. Az eger�sz�lyv megv�laszt�sa eset�n az MME, kamp�ny�val ezen t�ves inform�ci�kat szeretn� tudom�nyosan al�t�masztott t�nyekkel c�folni, �s ezzel biztos�tani az eger�sz�lyv �s az �sszes t�bbi ragadoz�mad�r-faj t�rv�nyes hazai v�detts�g�t, amelyre egy�bk�nt nemzetk�zi term�szetv�delmi egyezm�nyek is k�teleznek minket.
A fekete rig� a leggyakoribb rig�faj Magyarorsz�gon, nev�t az �reg h�mek koromfekete sz�n�r�l kapta. Ezek a madarak az 1900-as �vek elej�n kezdtek el a telep�l�seinkre k�lt�zni, melynek k�sz�nhet�en a legnagyobb v�rosainkban is �ltal�noss� v�ltak. A t�pl�l�kban �s f�szkel�helyben gazdag, ugyanakkor a sz�rnyas ragadoz�iban szeg�ny v�rosi k�rnyezetben a term�szetesn�l nagyobb gyakoris�ggal fordulnak el�. Annak ellen�re, hogy az �ves orsz�gos �llom�nyfelm�r�sek adatai alapj�n a fekete rig� hazai �llom�nya stabil, sokan �gy �rzik, hogy kevesebb a rig� a v�rosokban – ez�rt is fontos, hogy besz�lj�nk a fajt �rint� k�rd�sekr�l: a k�bor macska probl�m�r�l, a v�rosi z�ldter�letek v�delm�r�l, a betelep�l� szark�k �s varjak elt�lzottnak v�lt �llom�nyszab�lyoz� szerep�r�l. Egy �j probl�m�t jelenthet a „Usutu v�rus” okozta megbeteged�s, amelyet Afrik�b�l v�ndormadarak hoznak magukkal �s sz�nyogok r�v�n fert�zhetik meg az erre �rz�keny egy�b mad�rfajokat, k�zt�k is els�sorban a fekete rig�kat. Kisebb helyi j�rv�nyok alakultak m�r ki B�csben, Z�richben �s Budapesten is, �s b�r ezek eddig m�g els�sorban a term�szetesn�l nagyobb s�r�s�g� v�rosi �llom�nyokban jelentkeztek csak, a fert�z�s esetleges terjed�s�nek mihamarabbi �szlel�s�hez a j�v�ben jobban oda kell figyeln�nk az ismeretlen okb�l pusztul� fekete rig�kra.
A v�r�s v�rcse szint�n gyakori ragadoz�madarunk, amely a mez�gazdas�gi ter�letek mellett sz�mos v�rosunkban, �gy Budapesten is, sz�p sz�mban k�lt. Hasonl�an rokon�hoz, a k�k v�rcs�hez (a 2009-es �v madar�hoz) nem �p�t f�szket, hanem m�s madarak, f�leg a szarka �s a dolm�nyos varj� nem haszn�lt f�szk�t foglalja el. El�szeretettel haszn�lja a kihelyezett mesters�ges k�lt�l�d�kat is, amelyek seg�ts�g�vel olyan �l�helyekre is sikeresen visszatelep�thet�, ahol a k�lt�helyek hi�nya miatt rendk�v�l megritkult. Els�sorban r�gcs�l�kkal, f�leg mezei pocokkal t�pl�lkozik, de gyakran zs�km�nyol gy�kokat, kisebb termet� madarakat, �s nagyobb termet� rovarokat is. A v�r�s v�rcs�re a legnagyobb vesz�lyt szint�n a k�z�pfesz�lts�g� szabad l�gvezet�kek jelentik. Az MME �ltal a kor�bbi �vekben v�gzett felm�r�sek szerint az �gy elpusztult madarak 15 sz�zal�ka volt v�r�s v�rcse. Az egyes�let az elm�lt �vekben sokat dolgozott az �ram�t�tt madarak sz�m�nak cs�kkent�s��rt, azonban a probl�ma m�g mindig jelent�s, ez�rt a kamp�nnyal ezen probl�ma fontoss�g�ra is szeretn�k felh�vni a figyelmet.
(forr�s: Greenfo �s MME)