J�nius 5. - K�rnyezetv�delmi Vil�gnap
�rta: nagyne - D�tum: June 06 2010 12:02:54
Mi ezt a Vil�gnapot �ltal�ban a Gyermeknap keret�ben szoktuk meg�nnepelni, ez�rt erre a napra m�s programot nem szervez�nk. Ez �gy lesz ebben az �vben is. Az�rt megeml�kez�nk r�la, mert kell hogy tudj�k, akit �rdekel, hogy mi�rt tartjuk ezt a napot.
Teljes h�r
"1972-ben j�nius 5-ik�n ny�lt meg Stockholmban "Ember �s bioszf�ra" c�mmel az ENSZ k�rnyezetv�delmi vil�gkonferenci�ja. A konferencia ezt a napot hat�rozat�ban nemzetk�zi k�rnyezetv�delmi vil�gnapp� nyilv�n�totta. A vil�gnap c�lja, hogy fel�bressze az emberekben a felel�ss�gtudatot, �s r�vezesse �ket arra, hogy mindenkinek mag�nak kell tennie valamit term�szetes, �p�tett, t�rsadalmi �s bels� k�rnyezet�nk meg�v�s��rt, harmonikusabb� t�tel��rt.
A k�rnyezetv�delem kialakul�s�nak t�rt�nete: A k�rnyezetv�delem mint orsz�ghat�rokat �tl�p�, nagy t�rsadalmi mozgalom a 20. sz�zad hatvanas �veiben alakult ki az Amerikai Egyes�lt �llamokban. 1962-ben egy fant�ziad�s amerikai �js�g�r�n�, Rachel Carson meg�rta N�ma tavasz c�m� m�v�t. A k�nyv a term�szetben felhaszn�lt k�miai anyagok kedvez�tlen biol�giai hat�s�ra h�vta fel a figyelmet. A N�ma tavasz nem nevezhet� tudom�nyos m�nek, ugyanakkor igen sz�nesen �s megr�z�an �br�zolja a peszticidek helytelen alkalmaz�s�nak nemk�v�natos k�vetkezm�nyeit. Ez a n�pszer� k�nyv k�ts�gk�v�l hozz�j�rult ahhoz, hogy a k�rnyezet meg�v�sa t�rsadalmi mozgalomm� v�lt. A 20. sz�zad hatvanas �veinek els� fel�ben az a l�tom�s, amelyet Rachel Carson le�rt, teljesen szokatlan volt �s dr�mai m�don r�zta fel a vezet� �rtelmis�gi k�r�k lelkiismeret�t. Ennek k�vetkezt�ben a N�ma tavasz c�m� k�nyv megjelen�s�t�l lehet sz�m�tani a k�rnyezetv�delem fogalm�nak beker�l�s�t a t�rsadalmi tudatba �s az emberek gondolkod�s�ba.
A 20. sz�zad hetvenes �vtized�nek els� fele tele volt jelent�s esem�nyekkel, amelyek hossz� id�re meghat�rozt�k a k�rnyezetv�delmi cselekv�sek ir�nyait. A k�rnyezet- �s term�szetv�d� aktivist�k javaslat�ra 1970. �prilis 22-ik�n tartott�k meg az Egyes�lt �llamokban az els� F�ld Napja rendezv�nyt. A m�dia nagy seg�ts�get ny�jtott az esem�ny n�pszer�s�t�s�hez, ennek k�sz�nhet�en orsz�gszerte mintegy 20 milli� ember vett r�szt a k�l�nb�z� rendezv�nyeken, felvonul�sokon, �s tiltakozott a k�rnyezet roml�sa ellen. A modern k�rnyezetv�delmi mozgalmak megjelen�s�t ett�l a d�tumt�l sz�m�tj�k. K�s�bb a kezdem�nyez�s �tterjedt a t�bbi kontinensre, �s ma m�r vil�gszerte, �gy Magyarorsz�gon is minden �vben megtartj�k a F�ld Napj�t �prilis 22-�n, amikor is �rt�kelik a glob�lis �s helyi probl�m�kat. A k�vetkez� fontos esem�ny a R�mai Klub l�trej�tte volt, ami a glob�lisan gondolkod� elit �rtelmis�g vitaf�ruma, szigor�an z�rtk�r� tags�ggal: maximum 100 f� lehet a tagja. E z�rtk�r� elit t�rsas�g els� jelent�s�t Dennis Meadows �s munkat�rsai �ll�tott�k �ssze, �s 1972-ben jelent meg N�veked�s hat�rai c�mmel. A szerz�k arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a 21. sz�zad k�zep�re glob�lis k�rnyezeti katasztr�fa l�phet fel, kimer�lnek a term�szeti er�forr�sok, dr�mai m�don megn�vekszik a k�rnyezet szennyezetts�ge, s a F�ld rohamosan n�vekv� lakoss�g�t egyre nehezebb lesz megfelel� mennyis�g� �s min�s�g� �lelemmel, iv�v�zzel ell�tni. Mindennek elker�l�s�re kidolgozt�k a glob�lis egyens�ly koncepci�j�t, amely szerint s�rg�sen cs�kkenteni kell a n�pess�g n�veked�s�t, korl�tozni kell az ipari termel�st �s a meg nem �jul� term�szeti er�forr�sok felhaszn�l�s�t. A jelent�s javaslatai nagyr�szt �s egyoldal�an a gazdas�gi n�veked�s korl�toz�s�ra ir�nyultak. A fejl�d� orsz�gok politikusai �s tud�sai �ltal�noss�gban ellen�rz�ssel fogadt�k a R�mai Klub els� jelent�s�t, amely l�nyeg�ben megalapozta a z�r� n�veked�s koncepci�j�t. A fejl�d� vil�g eset�ben mindez egyenl� lett volna a szeg�nys�g �s elmaradotts�g konzerv�l�s�val. �gy term�szetes, hogy ezeket a n�zeteket a fejl�d� orsz�gok politikusai, k�z�leti szem�lyis�gei nem tehett�k maguk�v�. Minden kritika ellen�re a N�veked�s hat�rainak �ri�si �rdeme, hogy felr�zta a vil�g lelkiismeret�t. Vit�kat gerjesztett a tov�bbi �tkeres�s, a m�lt�nyos, t�rt�nelmileg is igazs�gos megold�sok �rdek�ben.
Tov�bbi l�nyeges el�rel�p�st jelentett az UNESCO Ember �s bioszf�ra programja. E nemzetk�zi egy�ttm�k�d�si programot t�bb �ves el�k�sz�t� munka ut�n, az UNESCO 1970 okt�beri k�zgy�l�s�n fogadt�k el. Alapvet�en azt vizsg�lt�k, hogy az egyes �ghajlati �vezetek - mint p�ld�ul a tr�pusi erd�k, m�rs�kelt �g�vi erd�k, szavann�k �s f�ves ter�letek, hegyi �kosziszt�m�k, illetve tavak, foly�vizek, tengerparti �vezetek, szigetek - �l�vil�ga �s az emberi tev�kenys�g k�z�tt milyen k�lcs�nhat�sok alakulnak ki. Az 1972. j�nius 5-iki konferencia nagy hat�ssal volt a k�rnyezetv�delmi politika kialakul�s�ra nemzeti szinten. A tan�cskoz�s nyom�n l�trehozt�k az �llami k�rnyezetv�delmi szervezeteket - hivatalok, miniszt�riumok alakultak. Magyarorsz�gon 1977-ben alap�tott�k meg az Orsz�gos K�rnyezet- �s Term�szetv�delmi Hivatalt mint illet�kes f�hat�s�got. Az �prilis 22-iki F�ld Napja �s a j�nius 5-iki K�rnyezetv�delmi Vil�gnap k�z�tt kialakult egyfajta munkamegoszt�s. Az el�bbin els�sorban a term�szetv�delemre koncentr�lnak, �s f� szervez�i ink�bb t�rsadalmi szervezetek, az ut�bbin a k�rnyezetv�delem a f� t�ma, �s szervez�s�ben ink�bb a korm�nyzati int�zm�nyek vesznek r�szt. A k�t t�bor k�lcs�n�sen seg�ti egym�st."
(Az inform�ci�t a F�v�rosi Szab� Ervin k�nyvt�r honlapj�n tal�ltam)