Madarak �s F�k Napja
�rta: nagyne - D�tum: May 12 2010 09:15:59
J�kai M�r : �ltess f�t!

�ltess f�t!
Hogyha m�s�rt nem, lombot �d.
�rny�k�ban megpihenhetsz,
Gondot � visel re�d.
J� tavasszal nyit vir�got:
Messze �rzed illat�t,
Kis mad�rka sz�ll re�ja:
Ingyen hallhatod dal�t.
�ltess f�t.


A "vil�gnap" t�rt�nete

A XIX. sz�zad nagy mocs�rlecsapol�sai, foly�szab�lyoz�sai k�vetkezt�ben a madarak �letfelt�telei romlani kezdtek, pusztultak az erd�k, mez�k. �gy az eur�pai �llamok 1902. m�rcius 19-�n egyezm�nyt k�t�ttek a mez�gazdas�gban hasznos madarak v�delme �rdek�ben.
Chernel Istv�n ornitol�gus m�r abban az �vben szervezett Madarak �s F�k Napj�t.

Teljes h�r
A kiv�l� ornitol�gus 1865. m�jus 31-�n sz�letett K�szegen. Apja Chernel K�lm�n t�rt�n�sz volt, aki a term�szettudom�nyok - f�leg a mad�rtan (ornitol�gia) - ir�nt is �rdekl�d�tt. Ez fia sz�m�ra is j� ind�ttat�snak bizonyult, amit csak meger�s�tett a Sopronban elv�gzett k�z�piskola, ahol tan�ra, F�szl Istv�n a madarak prepar�l�s�ra is megtan�totta. Mad�rtani megfigyel�seit m�r 1877-ben (12 �ves volt akkor) �rt napl�j�ban is r�gz�tette. �t �vvel k�s�bb megjelent els� szakcikke a Vad�sz Lapban, amellyel szakirodalmi m�k�d�s�t ind�totta el.

Mivel sz�lei k�zigazgat�si p�ly�ra sz�nt�k, n�gy �vet t�lt�tt el joghallgat�k�nt a pozsonyi, majd a budapesti egyetemen, de a jogi szakk�nyvek mellett a k�nyvt�rban b�szen tanulm�nyozta a mad�rtani irodalmat is. Egyetemistak�nt gyakran id�z�tt a Velencei-t� k�rny�k�n, de ell�togatott a Hans�gba �s a Kis-K�rp�tokba is, ahol mad�rtani megfigyel�seket v�gzett, 1887-ben pedig Erd�lyben is megtehette mindezt. 1890 tavasz�n r�szt vett a Herman Ott� �ltal szervezett mad�rvonul�si megfigyel�sekben, ahol �letre sz�l� bar�ts�got k�t�tt a polihisztor tud�ssal.

Miut�n befejezte az egyetemet, apja k�v�ns�g�ra k�zigazgat�si gyakornok lett Sopronban, de egy �v eltelt�vel felmondott, s visszat�rt K�szegre, hogy csak a mad�rtannal foglalkozhasson. Hamarosan orsz�gosan ismert �s elismert kutat� lett, 1891-ben bev�lasztott�k a budapesti II. Nemzetk�zi Ornithol�giai Kongresszust el�k�sz�t� bizotts�g tagjai k�z�. M�g ugyanazon a ny�ron - f� seg�t�t�rs�val - R�tth Dor�val Norv�gi�ba utazott, hogy Troms� sziget�nek �s k�rny�k�nek mad�rvil�g�t tanulm�nyozz�k. Munk�juk "Utaz�s Norv�gia v�gvid�keire" c�mmel jelent meg, 1893-ban. Ebben a k�nyvben nemcsak az �jonnan megismert mad�rfajok �let�r�l tud�s�tanak, hanem a k�rnyezetet �s az ott �l� n�pet is szeml�letesen mutatj�k be 57 f�nyk�ppel illusztr�lva.

F� m�ve, a "Magyarorsz�g madarai k�l�n�s tekintettel gazdas�gi jelent�s�g�kre" - c�m� munk�ja 1899-ben jelent meg; meg�r�s�ra a f�ldm�vel�s�gyi miniszter adott megb�z�st. Ebben a munk�ban a gazdas�gi szakembereknek k�v�nt gyakorlati tan�csokat adni. Az els� k�tetet a madaraknak szentelte, s a term�szetben elfoglalt hely�kr�l, testi, szervi fel�p�t�s�kr�l sz�lt. A m�sodik k�tet elej�n a madarak rendszertan�t ismertette, majd a rendek, csal�dok, alcsal�dok �s nemek keret�n bel�l r�szletezte a hazai fajokat tudom�nyos �s n�pies nev�ket egyar�nt mell�kelve, �letm�djukat szeml�letesen ismertetve. E kiadv�ny k�lf�ldi szakmai k�r�kben is ismertt� tette nev�t. Munk�j�ban 22 �vi gy�jt�munka v�lt mindenki sz�m�ra el�rhet�v�. K�zrem�k�d�tt a tizenh�t k�tetes Naumann-f�le "Naturgeschichte der V�gel Mitteleuropas" �j jubil�ris kiad�s�nak el�k�sz�t�s�ben; majd Brehm: Az �llatok vil�ga (Tierleben) h�rom, madarakkal foglalkoz� k�tet�t ford�totta magyarra, s eg�sz�tette ki hazai adatokkal (az utols� k�tet 1904-ben jelent meg).

1902-ben megalak�totta az Orsz�gos �llatv�d� Egyes�let k�szegi fi�kegyes�let�t, amelyben a gyakorlati mad�rv�delem (f�szekod�k k�sz�t�se, kihelyez�se, madarak t�li etet�se) volt a f� c�l.
M�g abban az �vben - az amerikai "Day Birds" mint�j�ra - megszervezte K�szegen a "Madarak �s F�k Napj�t", majd l�trehozta a Vasv�rmegyei M�zeum term�szetrajzi oszt�ly�t, amelynek els� �re lett 1908-1912 k�z�tt.
Herman Ott� 1916-ban bek�vetkezett hal�la ut�n �t b�zt�k meg az Ornitol�giai K�zpont vezet�s�vel. 1918-ban �ssze�ll�totta a magyar birodalom madarainak n�vjegyz�k�t (Nomenclator Avium Regni Hungariae), amely m�g ma is fontos forr�sa a mad�rtani szakmunk�knak.
A sok �v terepen t�lt�tt gy�jt�munka eg�szs�g�re is kihatott. A l�pokban, mocsarakban szerzett betegs�gek legyeng�tett�k szervezet�t, egy f�tetlen vas�ti kocsiban megf�zott, s t�d�gyullad�s k�vetkezt�ben 1922. febru�r
21-ik�n, 57 �ves kor�ban K�szegen meghalt.

Az �nnep hivatalos bevezet�s�re Apponyi Albert vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszter adott ki k�rrendeletet 1906-ban, amely szerint e napon eper- vagy m�s gy�m�lcsf�kat kellett �ltetni, illetve �nt�zni, valamint meg kellett eml�kezni a hasznos madarakr�l. Elrendelte, hogy valamennyi iskol�ban �nnepelj�k meg a Madarak �s F�k Napj�t.

Kezdem�nyez�se sz�les mozgalomm� b�v�lt. A XX. sz�zad els� fel�ben minden m�jusban sor is ker�lt erre a programra. Az �llatv�d� Egyes�let �s a Magyar Ornitol�giai K�zpont - Hermann Ott� ir�ny�t�s�val - jelent�sen t�mogatta ezt a nemes mozgalmat. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n ugyan sokat vesz�tett n�pszer�s�g�b�l, de a kilencvenes �vek �ta ism�t egyre t�bben �nneplik meg.
Csup�n 1994-ben �rett meg az id� arra, hogy a Madarak �s F�k Napja ism�t orsz�gos mozgalomm� v�lj�k. 1996 �ta korm�nyrendelet alapj�n m�jus 10-�n �nnepli az orsz�g.


(forr�s: F�v�rosi Szab� Ervin k�nyvt�r jeles napok c�m� honlapr�l)