A Hernádi Környezetvéd� és Faluszépít� Egyesület buszkirándulást szervezet Ipolytarnócra, az �smaradványok megtekintésére. Visszamentünk az id�ben, és bejártuk a Geológia tanösvényt idegenvezet�vel, amely egy 3 D-s mozi vetítéssel ért véget, ami megmutatta, hogy milyen �sállatok éltek itt, majd sétát tettünk a Biológiai ösvényen is, ahol gyönyörködhettünk az erd� szépségében.
Elmondhatjuk, hogy jól sikerült kirándulás volt, sok látnivalóval. A bátrabbak voltak a lombkorona felett átível� függ�hídon is. De megnéztük a Miócén erd�t is, ami végül is nem kimondottan erd�, hanem az �svilágot mutatja be, tavakkal, �sállatokkal. Azért voltak olyan bátrak is, akik a 4 D-s moziba is beültek, ahol mozgó székeken ülve élvezhették a mozi varázsát.
Most egy kis történelmi áttekintést is kimásoltam ide, hogy aki nem volt még ott, és nem volt velünk, azok is ízelít�t kaphassanak, hogy mit láttunk.
„Az Ipolytarnóci �smaradványokTermészetvédelmi Terület világhír� �slénytani lel�hely, egy 20 millió évvel ezel�tti vulkáni katasztrófa során betemetett „�svilági Pompeii”, nem csoda, hogy Európa Diplomás. A terület tudományos vizsgálatai 1836-ban kezd�dtek el, 1944 óta védett. A magyar állam tulajdonában és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lev� 510 hektáros el�fordulás földtani örökségét különleges interpretációban mutatja be látogatóinak, a geoturizmus kedvelt kirándulóhelye. Honlapján több nyelv� turisztikai információ és letölthet� szakanyag található.
A terület legfontosabb �smaradványai: cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erd� hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, �svilági él�lények lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok.
Cápafogas homokk�
A Paratethys partszegélyi övezetében, 23 millió éve halmozódott fel az a homokk�, mely a geológiai tanösvény elején fogadja a látogatókat. Jellegzetes zöld színét a glaukonit ásvány 5%-ot meghaladó feldúsulása okozza. Így keletkezett a partszegélyi környezetben, a cápafogakat, és ráják, delfinek, tengeritehenek, krokodilok csontjait tartalmazó „cápafogas réteg”. Eddig 25 cápafaj maradványait mutatták ki az összemosott, áthalmozódott maradványokból.
�sállatok lábnyomai
A területen felszínre bukkan a lábnyomos homokk�, mely kétezer négyzetkilométer felületen, 11 gerinces állatfaj 3 ezer lábnyomát tartalmazza. Többek között �sorrszarvú, �z, szarvas félék, ragadozók és madarak lábnyomai, illetve egyéb nyomfosszíliák találhatók a megkövült iszapban.
Kövesedett fák
A világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féléjét (Pinuxylon tarnocziense) a Borókás-patak oldalában találták meg, 8 méter kerület� és közel 100 m hosszúságú. A fatörzs megkövesedését a vulkáni rétegekb�l kioldódó, a fa anyagát átitató kovasav okozta. A terület tudományos vizsgálata 1836-ban kezd�dött el Kubinyi Ferenc munkája révén.
Levéllenyomatok
A lábnyomos felszínt növénymaradványok is tarkítják. Több, mint 15 ezer levéllenyomat található a területen, f�képp páfrányok, pálma, babér, magnólia, platán-félék és óriási kimagasló feny�k alkották az egykori trópusi-szubtrópusi es�erd� növényzetét.
A vulkáni katasztrófa
A vulkáni katasztrófa meg�rizte a terület állat- és növényvilágát. A riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok átjárták az alsóbb rétegeket, köt�anyagot adva a lábnyomok homokkövének és a fatörzseknek. A vulkáni anyag kormeghatározása szerint az itt található lábnyomok 17 millió évesek.
Tanösvények
Az Ipolytarnóci �smaradványok Természetvédelmi Területen több, tematikus tanösvény került kialakításra. Ezek közé tartozik a K�zetparki Ösvény, a Biológiai tanösvény, a K�szikla ösvény és Geológiai ösvény.
K�zetparki Ösvény 700 m-es hosszúságban mutatja be a földtörténeti múlt emlékeit, a tájékozódást 2 millió évenkénti tanúkövek feliratai és az id�sorba illeszked� k�zetminták segítik. A Biológiai tanösvény a terület él�világát ismerteti, kett�, illetve négy km hosszúságú erdei ösvényeken. A 4 km hosszú K�szikla ösvényen vízmosások, tanyaromok, k�zetkibúvások és felhagyott k�bányák láthatóak. A Geológiai ösvény legfontosabb �smaradványai a cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és az �sállati lábnyomok. A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy véd�pince rész mutatja be.” Wikipédia
