Házi berkenye - Sorbus domestica
A házi berkenye 2001 óta védett hazánkban, vörös listánk veszélyeztetettség közelinek tünteti fel. E faj nálunk az elfeledett gyümölcsök sorába tartozik, ugyanakkor t�lünk nyugatra több évtizede reneszánszát éli.
Általános bemutatás
A mi erd�nk c. magazin 2013. februári számában jelent meg a házi berkenye általános jellemzése.
Egy elfeledett gyümölcsfa: házi berkenye (PDF)
A középhegységek melegebb, délies kitettség� oldalain tölgyesekben, bokorerd�kben, erd�széleken és a régi gyümölcsösökben, sz�l�kben általában szálanként el�forduló fafaj termését évezredek óta fogyasztja az ember. Napjainkban leginkább a gyümölcséb�l f�zhet� pálinka révén ismert.
A középkorban minden hazai kolostorkert gyümölcsfái között fellelhet� volt. Emlékeit a dunántúli sz�l�hegyek több évszázados hagyásfái �rzik. A Balaton déli partján, Teleki sz�l�hegyén áll a kb. 300 éves védett házi berkenye, amelynek kerülete eléri a 320 cm-t. Egyedei igen magas, 4-500 éves kort is képesek megélni.
A közepes termet� (20-25 m) fa alakja meglehet�sen változó: szabad állásban törzse zömök, vastag, terpeszked� ágakra bomlik, zárt erd�ben ugyanakkor egyenes, jól feltisztuló törzset és nyúlánk koronát fejleszt. Kérge fiatalon vörösesbarna, id�vel azonban sötétbarnára változik, és repedezettsége id�sebb korára az ágakra is átterjed. Tojásdad rügyei ragadósak, végein molyhosak, páratlanul szárnyalt levelei 15-19 lándzsás, 3,5-5 cm hosszú levélkéb�l állnak. Fehér virága májusban nyílik, nyakas körte vagy gömbölyded alakú termései pedig szeptemberben érnek. A sárga, a napos oldalon pirosló gyümölcs nagyon mutatós, de a sok csersavtól akkor még élvezhetetlenül fanyar, innen kapta népi elnevezését, a fojtós jelz�t. A tudományos nevének els� tagja (sorb=fanyar kelta szóra) is erre vezethet� vissza. A fáról lehullva aztán a magas cukortartalmának köszönhet�en gyorsan szottyosodik és a naspolyához hasonlóan fogyasztható. Terméséb�l lekvár, pálinka készíthet�. Lekvárja önmagában alma íz�. Sokat kell azonban várni a gyümölcsre, hiszen 20-25 éves korában hozza az els� virágait, termésére pedig csak 30 éves korától lehet számítani. A „Gyümölcskertész” cím� újság 1905-ben megjelen� egyik számában írták: „nem annyira ültet�jének, mint inkább unokáinak rója le a hála adóját, akinek nagy része szeretettel is áldja a nagyapó emlékét, aki nekik nemcsak árnyat adó, madárdalos fát, hanem olyat ültetett, amelyikb�l szépen is pénzelhetnek.” Termése mellett az utóbbi id�ben mindinkább értékelik esztétikai értékét, els�sorban szép, narancssárgás-pirosas �szi lombszínez�dését.
A többi vadgyümölcshöz hasonlóan a házi berkenye fája is igen értékes. Kemény, finom szövet�, faragásra, hangszer és puskatus készítéséhez egyaránt szívesen használják.
Tudta-e?
Az Országos Erdészeti Egyesület a házi berkenyét (Sorbus domestica) választotta az Év fájának 2013-ban.
A berkenye nemzettségnek a világon közel 200, Európában 92, hazánkban pedig mintegy 40 faja és alfaja ismert, még a közelmúltban is találtak újakat a Vértesben.
Must készítésére is használják, mert javítható vele például az almabor aromája, tárolhatósága és tisztasága.
Kissné Szabó Gabriella, közjóléti el�adó, Pilisi Parkerd� Zrt.
(Forrás: A mi erd�nk, III. évfolyam 2013./1. szám)