J�nosi Marcell, a floppy atyja
�rta: nagyne - D�tum: April 22 2013 08:28:41

 Jánosi Marcell a magyar hardveripar Rubik Ern�je: ugyanabban az évben, 1974-ben, amikor Rubik el�állt a b�vös kockával, Jánosi feltalálta a 3 hüvelykes flopilemezt, és ezzel örökre beírta magát a számítógépes perifériák történelmébe. Igaz, alig hallani róla.

 

Rubikot világhír�vé tette találmánya, Jánosi korát évtizedekkel megel�z� flopija viszont kézen-közön elfelejt�dött.

Jánosi Marcell (Budapest, 1931. december 5.. – 2011. július) gépészmérnök, konstrukt�r. A mikroflopi feltalálója. Az MCD típusú hajlékonylemezt a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) fejlesztette ki. A BRG-nél és korábbi munkahelyein feltalálta az automatikus hidraulikus fröccsönt�gépet, és részt vett az els� modern, háromsebességes orsós magnó, a Calypso megtervezésében, nem is beszélve az akár vincseszterként is használható magnetofonmechanikáról.

Megkérd�jelezhetetlen világszabványnak számított az IBM behemót, 8 hüvelykes flopilemeze 1974-ben, amikor a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) 43 éves, felt�n�en kreatív alkalmazottja, Jánosi Marcell el�állt a kemény m�anyag borítású, a konkurenciáénál kétszer kisebb átmér�j� adathordozóval. Évtizedekkel el�zte meg korát Aztán mégse lett bel�le semmi.


Teljes h�r

Megel�zte korát


A 3,5″-es méret� hajlékonylemez rendszer el�djét – 3 hüvelykes kivitelben – Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 1973-ban. A lemez és a hozzá tartozó BRG MCD-1 típusjel� meghajtó 1974-ben hazai szabadalmi oltalmat kapott. A szocialista vállalat-felfogás, a kell� gyártási szándék miatt elveszett az oltalom. Az itt látható modell igazolja a találmány életrevalóságát és az alkotó szellemi nagyságát.
A szabadalom alapján szabályos harc alakult ki a hasznosítás, a gyártásbavétel, a nemzetközi együttm�ködés létrehozására. Cége azonban nem látott fantáziát benne. Noha több világcég vezet�je is érdekl� dött a fejlesztés iránt – a Commodore legendás alapítója, Jack Tramiel Magyar országra is eljött tárgyalni –, a BRG vezet�i nem ismerték fel a találmány jelent�ségét, inkább a buboréktár fejlesztését szorgalmazták – mint tudjuk sikertelenül. A vezérigazgatónak két kifogása volt: az egyik, hogy nem kompatibilis az adathordozó-kazetta, a másik, hogy a buborékmemória megöli a mozgó elemes tárolókat.
A nemzetközi érdekl�dés – Triumph, Sony, Commodore, Shugart – és együttm�ködési ajánlat elutasítása általános gyakorlat volt a szocialista világban. A kazettás floppy esetében – nemzetközi szabadalom hiányában – a konkurencia-harcot végül a Sony nyerte meg, a többiek „követ�” gyártók lettek. Így lett a PC-k éveken keresztül legf�bb küls� adathordozója a Jánosi-féle 3”-os MCD-b�l kialakult 3,5”-os kazettás floppy.


 Az MCD 1 floppy újdonsága a szilárd tok és a mindössze 3″ átmér�j� központosított lemez volt, ami téglalap alakú tokba szerelve kényelmesen elfért egy mellényzsebben; meghajtója pedig körülbelül tized akkora volt, mint a korabeli nagy floppyké, azonos tárolási kapacitás mellett! Gáncsoskodások és a támogatás hiánya miatt a magyar minifloppy csak technikatörténeti kuriózum maradt. Mindössze néhány ezer példány készült bel�le az 1980-as évek elején, noha bemutatták a nyugati sajtóban is, és minimális darabszámban a ZX Spectrumhoz illesztett változata is piacra került. „Klónjai” és továbbfejlesztett változatai azonban az egész világon elterjedtek: a 3″, majd 3,5″ átmér�j� kazettás minifloppyk az ezredfordulóig minden PC-használó táskájában ott lapultak. Ebb�l azonban hazánk már nem tudott profi tálni.
„A magyar alkotóknak jó a szakmai iskolájuk, meg van az eszük, hogy “first mover” termékeket kitaláljanak, használjuk tehát ki öröklött jó tulajdonságainkat. Abban is reménykedem, hogy a körülöttünk lév� közeg hasznunkra változik. Ha lassan is, de egyszer csak a kockázati t�ke is elérhet� lesz.” – mondta a feltaláló az NJSZT VI. kongresszusán 1995-ben.
B�vös floppy

Az id�s feltaláló korábban óbudai lakásában emlékezett a dics�séges múltra. A beszélgetés idején 75 éves, súlyosan beteg, azóta már elhunyt Jánosi hivatásos feltalálónak tartotta magát. A BRG-nél és korábbi munkahelyein feltalálta az automatikus hidraulikus fröccsönt�gépet, és részt vett az els� modern, háromsebességes orsós magnó, a Calypso megtervezésében, nem is beszélve az akár vincseszterként is használható magnetofonmechanikáról. Azt azonban � sem gondolhatta, hogy épp a flopi miatt kerül be a Wikipediába. "Miel�tt Kennedyt meggyilkolták, egy beszédében azt mondta: Ne az legyen az els�, hogy neked mit adott Amerika, hanem hogy te mit adtál Amerikának. Ebben a szellemben élek én is" - mondta még 2007-ben Jánosi, aki, bár bíztatták, soha nem volt hajlandó disszidálni.
A vajkaramell szín� b�rgarnitúrával körbekerített dohányzóasztalon, a nappali földrajzi középpontjában egyetlen objektum: a nevezetes flopimeghajtó a bele való lemezzel. A mechanika még mindig finoman m�ködik, maga a lemez pedig nem sokkal nagyobb és egyáltalán nem rondább egy mai, 3½ hüvelykes flopinál. Jánosi 1974-ben, épp a b�vös kockával egy id�ben találta fel. De míg Rubik Ern� találmánya lassan magyar nemzeti szimbólummá nemesedett, a magyar flopiról néhány hazai tudománytörténészen kívül alig tud valaki. Mi történt?


"A KGST-országok beléptek az egységes számítástechnikai rendszerbe, és azokkal a találmányokkal, amelyek nem voltak kompatibilisek a meglév� nyugati rendszerekkel, nem lehetett foglalkozni - magyarázza Jánosi. - És nehogy már egy mezítlábas csatlós ország csináljon egy jobbat, mint ami nekik van. Szigorúan tilos volt csinálni, mert nem volt nyugati el�zménye."

A Jánosi-féle flopi ennek ellenére nem maradt titokban, a BRG-nél ott bazseváltak a világ legfejlettebb országainak fejleszt�i, akik mind a flopit akarták - megvenni vagy lenyúlni. "A japánok rengetegszer itt voltak. Emlékszem, letettem [a meghajtót] egy székre, és �k mint a kis �rültek fényképezték, körbetáncolták" - vigyorog a feltaláló, és mint egy huncut kisfiú, mindkét lábát felteszi a dohányzóasztal merevít� lécére. Azt mondja, a Sony hivatalosan is elismeri, hogy a mostani flopik el�dje a BRG MCD-1, vagyis a Jánosi-féle találmány, amelyb�l végül gyártottak is valamennyit, de épp a kompatibilitás hiánya miatt soha nem lett bel�le világsiker.

 

 A Commodore vezére kereste

De a hetvenes években nem csak a japánok nyüzsögtek a magyar flopi körül. Jánosi sokszor elmondta már, de nem lehet elégszer hallani: Jack Tramiel, a legendás Commodore elnöke-vezérigazgatója-alapítója-tulajdonosa a hetvenes években különrepül�géppel érkezett Budapestre, hogy tárgyaljon a Jánosi-féle flopi megvásárlásáról. A Commodore-nál korábban "négy hétig tesztelték a meghajtót, egyetlen bithibát nem találtak" - mondja Jánosi, aki szerint a korabeli politika "elgáncsolta, megtiltotta" a találmány nyugati elterjedését.
Ez a gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy Jánosi f�nöke, a BRG vezérigazgatója a III. kerületi pártbizottság kihagyhatatlan ülésére hivatkozva csak az utolsó pillanatban jelent meg a budapesti szállodában, ahol a Commodore vezére lakott - negyedórával azel�tt érkezett, hogy Tramiel megunta a hosszas várakozást, és indult volna hazafelé. Ezt az utolsó negyedórát a BRG-sek azzal töltötték, hogy a gyár szervezeti felépítését magyarázták a Commodore-igazgatónak, aki végül beintett nekik. "Én azért jöttem, hogy Jánosi Marcellel találkozzam" - vágta állítólag Tramiel a vezérigazgató szemébe, de ez csak olaj volt a t�zre: a Commodore els� embere dolga végezetlenül távozott az országból. A Jánosi-féle flopi maradt technikatörténeti kuriózum - a nemzetközi szabadalmat az állam nem újította meg, így az elveszett, és a 3 hüvelykes flopit 1982-t�l a japánok (többek között a Hitachi és a Matsushita) gyártották, és az Amdek nev� cég forgalmazta, els�sorban az Apple II-höz.


"Meg szokták kérdezni, hogyan lehetne ezt feltámasztani- int Jánosi a dohányzóasztal felé. - Ezt már nem lehet feltámasztani. És nem is érdemes, a japánok igenis javítottak a konstrukción." "A legrégebbi feltalálók közé tartozom" - mondta Jánosi, aki fiatal korában szénhordással gyúrt, aztán kisiparosoknál kitanulta a forgácsolómunkákat, az autogén vágást és hegesztést, de úgy ám, hogy amit � hegesztett, abban a röntgen sem talált hibát; amit � hegesztett, azt hídalkatrésznek lehetett volna használni. Innen egyenes út vezetett a feltalálósághoz.
"Mindig tudtam, hogy mi kell a világnak, hogy mi legyen a következ� lépés. Akkoriban úgy gondolkodtam, hogy minden akkori eszköznek eléje kell l�jek legalább 10 évvel. Árban is ez volt a helyzet, ez a szerkezet 100 dollárnál kevesebbe került. Most, ha csak 10 fillért kapnék minden flopiért, amit eladnak... milliárdokat gyártanak bel�le" - zárta a 2007-es beszélgetést, az azóta elhunyt feltaláló.
Miért nem a Jánosi-féle hajlékonylemez terjedt el tehát? Amikor a szabadalmi id� lejárt Jánosi nem hosszabbította meg azt. Ezért bárki felhasználhatta találmányát. Els�ként az amerikai IBM érdekl�dött a flopi után, és kés�bb készítettek egy, a Jánosiénál nagyobbat, egy 8 inch-eset. A japánok is kíváncsiak voltak rá, majd el is készítették a Jánosiéra leginkább hasonlító flopit.

 

(forrás: richpoi.com)