Egy kihalt ausztrál békafaj genomját nyerte ki és élesztette újra egy tudóscsoport. A kutatók egy bonyolult klónozási technikát alkalmaztak, mellyel egy "halott" sejtmagot egy másik békafaj friss petesejtjébe ültettek.

A Rheobatrachus nevďż˝ békafajt 1972-ben fedezték fel, hogy aztán 1983-ban már kihaltnak is nyilváníthassák. A petéiket lenyelďż˝, utódaikat a gyomrukban majd a szájukon át világra hozó gyomorköltďż˝ békák családjába tartozó Rheobatrachus silus képviselďż˝i 1983-ban haltak ki, az Új Dél-Walesi Egyetem Lazarus projektje azonban képes volt sejtmagokat kinyerni egy 1970-es években begyďż˝jtött szövetmintából, amit immár 40 éve tartanak hagyományos mélyfagyasztásban.

Ennek a békafajnak különlegessége, hogy a petéit lenyeli és kikapcsolja a gyomorsavtermelését, hogy az utódai a gyomrában békésen kifejlďż˝dhessenek és hat hét múlva világra jöhessenek. Fagyasztásban tárolt szövetmintákból sikerült a kihalt kétéltďż˝ genetikai anyagát egy másik békafaj petéjébe juttatni, amiben meg is indult a sejtosztódás, de az embrió stádiumban megakadt a folyamat.
Az elmúlt öt évben a kutatók a szomatikus sejtmag áthelyezés nevďż˝ laboratóriumi technikával kísérleteztek, melyben friss donor petesejteket vettek a Rheobatrachus silus-szal távoli rokonságban lévďż˝ Mixophyes fasciolatus-tól, inaktiválva a sejtmagot, amit ezután kicseréltek a kihalt faj sejtmagjával. Több petesejt spontán osztódásba kezdett és az embriói állapot korai szakaszába fejlďż˝dött. Bár egyetlen embrió sem élt néhány napnál tovább, a genetikai tesztek megállapították, hogy az osztódó sejtek a kihalt faj genetikai anyagát tartalmazzák. Az eredmények még publikálásra várnak.
"Halott sejteket élďż˝vé reaktiváltunk és a folyamatban életre keltettük a kihalt béka genomját. Most rendelkezésünkre állnak a kihalt faj friss sejtjei, melyeket felhasználhatunk a jövďż˝ klónozási kísérleteiben" - mondta Mike Archer professzor, a Lazarus projekt vezetďż˝je. "Egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy az elďż˝ttünk álló akadályok csupán technikaiak, nem biológiaiak, így hamarosan célt érünk. A legfontosabb, hogy sikerült demonstrálnunk a technikában rejlďż˝ hatalmas ígéretet, melyre a kihalásra ítélt fajok megďż˝rzésének egy eszközeként tekinthetünk".

Archer szerint ez jobbára technikai probléma és a megoldása csak idďż˝ kérdése. A kutató szerint a béka életre keltése egyfelďż˝l gyógyászati eredményeket is hozhat a faj érdekes gyomorsav termelési mechanizmusa miatt, ugyanakkor az emberi faj morális kötelességének is tekinti, hogy az általa okozott fajkihalásokat jóvátegye, ha lehetséges.
Archer professzor március 15-én beszélt elďż˝ször a nyilvánosság elďż˝tt a Lazarus projektrďż˝l, melynek egy jövďż˝beli lépéseként az ugyancsak kihalt erszényesfarkast, másik nevén tasmaniai tigrist szeretné klónozni. A beszámolóra a Washingtonban megrendezett TEDx DeExtinction eseményen került sor, ahol több más faj visszahozásáról is beszéltek a világ különbözďż˝ országaiból érkezett kutatók. A lehetséges jelöltek között olyan állatokat találunk, mint a gyapjas mamut, a dodó, a kubai vörös arapapagáj, és az új-zélandi óriás moa. A Lazarus Projektben dolgozó tudósok legnagyobb álma, hogy a Dodo-nak elnevezett gyapjas mamutot is felélesszék egy napon.


A klónozás
A klónozás ivartalan, a véletlent kizáró szaporodási forma, amely során genetikailag azonos, magasabb rendďż˝ szervezetek jönnek létre. A klón lényegi tulajdonsága, hogy az utódszervezet (ami lehet egyetlen sejt is) genetikai szempontból teljesen megegyezik az anyaszervezettel, mivel kialakulása során nem történt olyan ivaros folyamat, amely a gének megváltozására alkalmat adott volna (az esetlegesen fellépďż˝ mutációktól most az egyszerďż˝ség kedvéért eltekintünk).

A legtöbb embernek a klón szó hallatán mesterséges módon, egy teljes emberi szervezet elďż˝állítása jut eszébe. Ez a fogalom azonban jóval összetettebb ennél. A klónozás egészen a sejtek szintjén kezdďż˝dik, s a természet sok esetben saját maga is állít elďż˝ klónt.
Dolly egy birka, a világ elsďż˝ klónozott emlďż˝se. 1996. július 5-én született Edinburghben. 2001-ben egy birkáknál nagyon gyakori betegséget kapott el, ám immunkezeléssel sikerült meggyógyítani. Dolly 2003-ban pusztult el, 6 éves korában. Halála után kitömték, és Edinburghben kiállították.
Már a 30-as évektďż˝l próbálkoztak a kutatók mesterséges ikrek elďż˝állításával, amelyeket maghasítással akartak létrehozni. Azonban az elsďż˝ igazi áttörést az 1997-ben mesterségesen elďż˝állított juh, Dolly jelentette. Innentďż˝l mondhatjuk azt, hogy a klónozás valóban kivitelezhetďż˝ magasabb szervezďż˝dési szinten is. A klónozás nagyon ígéretesnek látszik az egyes betegségek gyógyításánál, néhány betegség esetén pedig pillanatnyilag ez tďż˝nik az egyetlen lehetséges útnak.

Vélhetďż˝en a saját sejtek klónozásával egyszer majd olyan szöveteket, szerveket lehet létrehozni, amelyeket a klónozás donorjába visszaültetve, egyáltalán nem váltanak ki immunreakciót, amelyeket az immunrendszer teljesen saját szövetként szervként ismer el. Úgy tďż˝nik, hogy ehhez a legreménykeltďż˝bb út a sejttenyészeteken keresztül vezet. Ezt támasztja alá az is, hogy a Szöuli Nemzetközi Egyetem kutatói friss petesejt és ugyanazon donor testi sejtjének egyesítésével eljutottak a donor ďż˝ssejt vonalához. Ebbďż˝l az ďż˝ssejtbďż˝l 3-féle sejttípus fejlďż˝dött ki. Amikor ezekbďż˝l egerekbe ültettek be sejteket, izom- , porc- , és csontsejtek jöttek létre belďż˝lük.

(forrás: RichPoi.com)