Túl vagyunk a kiránduláson, mely ismét jól sikerült. Aki ott volt, nagyon jól érezte magát!
Nagyon sok mindent láttunk, hallottunk. Az idegenvezet�k nagy lelkesedéssel mesélték el a Bakonyba történteket. Sok érdekes dolgot láttunk.
El�ször is voltunk a Bakony Vajdai múzeumba, ahol sok aggancs és kitömött állat volt kiállítva. Majd az Iskola múzeumot tekinthettük meg, ami szintén nagyon érdekes volt. Majd kisvonatra száltunk, és elvittek minket a Pisztrángos tóhoz, amiben ugyan már nincs pisztráng, de szép erd� veszi körül.
Megnéztünk egy emlékhelyet, ahol a lakosság adakozásából épül fel a haranglább és még két kereszt is, amit emlékhelynek nyilvánítottak a kilakoltatottak emlékére. Rendezvényeket is szerveznek oda.
Kisvonatozás után ismét megálltunk Németbányánál, ahol a St. Márton Kápolnát tekinthettük meg, mely szintén a helyi lakosság adakozott össze. Ez is mutatja, hogy ha összefognak, akkor sikerülni fog bármit elérni. Emléket állítva azoknak, akiket kiköltöztettek otthonaikból.
Ezek után ismét vonatozás következet. Különböz� korú erd�kön keresztül eljutottunk a hármashatárra és a valamikori k�bánya maradványához.
Nagyon szép, látványos helyeken jártunk.
Még arra is volt id�nk, hogy a Nimród étteremben megebédeltünk, ahol nagyon szívesen fogadtak és nagyon gyorsan kiszolgáltak, pedig frissen kellett elkészíteni az ételek nagy részét. Nagy meglepetés volt, és nagy öröm, hogy nem kellett órákat várnunk a kiszolgálásra.
Mivel annyi információt kaptunk, amit nem lehetett mind megjegyezni, így egy kis ismertet� a történetér�l:
„A település nevét 1401-ben említette el�ször oklevél, de Farkasgyep� és környéke már �sid�k óta lakott hely lehetett, melynek bizonyítékai a kés�i bronzkorból származó, a Pörös erd�ben lév�, ma is fellelhet� halomsírok, melyek feltárása során csont, cserép, bronz-t� és csontmaradványok kerültek napvilágra. Az itt talált leletek a pápai Esterházy Károly Kastély és Tájmúzeum Gy�jteményében találhatók.
A Bakonyban a honfoglalás után kialakuló államszervezet keretén belül Erd�ispánságot hoztak létre, melynek székhelye Csehbányától délre néhány kilométerre fekszik. Az Erd�ispánság a kés�bb létrejött közigazgatási szervezett�l függetlenül még sokáig m�ködött. A területet mára visszafoglalta ugyan az erd�, de csekély falmaradványok így is fellelhet�k itt.
A 14. századra a nagyarányú birtokadományozások és a közigazgatási szervezetek átalakítása következtében meggyengült az Erd�ispánságok szerepe. Hölgyk� várát Nagy Lajos király az 1378. március 17-én kelt alapítólevelében a Városl�di karthauzi szerzetesek kolostorának adományozta, majd 1555-ben, a Veszprémi Püspökség birtoka lett, és aztán tulajdonukban is maradt 390 éven át, 1945-ig.
Az 1910-es népszámláláskor Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott, lakosainak száma 374 volt. Ebb�l 45 magyar, 327 német, melyb�l 370 volt római katolikus.
1944 végén a nyilas vezet�ség a Vörös Hadsereg el�l el�ször Farkasgyep�re tette át a székhelyét, amit Gyep� I. névvel illettek. Kés�bb innen Brennbergbányára települtek.” (Wikipédia)
A kiránduláson készült képek a galériában láthatók >>