Január (régiesen Januárius) az év els�, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava.
A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. Az Arvisurák szerint Fergeteg hava.
A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli id�szak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év els� hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet. Ezt követ�en a konzulok is január 1-jén léptek hivatalba.
A hónap els� napja a mindenki által ismert újév napja.
A cikk további része a Részletekre kattintva olvasható.
Január (régiesen Januárius) az év els�, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava.
A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. Az Arvisurák szerint Fergeteg hava.
A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli id�szak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év els� hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet. Ezt követ�en a konzulok is január 1-jén léptek hivatalba.
A hónap els� napja a mindenki által ismert újév napja.
A háromkirályok felvonulása (Cádiz, Spanyolország, 2006. január 5.)
Kölcsey szobra Szegeden. A magyar kultúra napja a Himnusz születésnapja (január 22.)
Állandó ünnepek és emléknapok
A hónap napjainak egy-egy jellemz�bb ünnepe, emléknapja.
január 1.: Újév napja · a béke világnapja[2] · Sz�z Mária istenanyaságának ünnepe
január 2.: Nagy Szent Vazul és Nazianzoszi Szent Gergely ünnepe
január 3.: Jézus nevének napja
január 4.: A Braille-írás világnapja
január 5.: Spanyolország - a háromkirályok felvonulása
január 6.: Vízkereszt (a farsang kezdete)
január 7.: Kambodzsa - a népirtó rendszer fölött aratott gy�zelem napja
január 8.: Bulgária - bábanap (Babinden), az anyaság ünnepe
január 9.: Panama - a mártírok napja
január 10.: Benin - Vudu-nap
január 11.: Marokkó - függetlenségi ünnepnap
január 12.: A 2. magyar hadsereg emléknapja
január 13.: Litvánia: a szabadság védelmének emléknapja
január 14.: India - szankranti az �szi aratás záróünnepe[3]
január 15.: A Wikipédia születésnapja (Wikipedia Day)
január 16.: USA - a vallásszabadság napja
január 17.: Nagy Szent Antal ünnepe
január 18.: Árpád-házi Szent Margit ünnepe
január 19.: USA - Lee tábornok emléknap
január 20.: Szent Sebestyén ünnepe
január 21.: Szent Ágnes ünnepe
január 22.: A magyar kultúra napja
január 23.: Kaposvár napja
január 24.: Szalézi Szent Ferenc ünnepe
január 25.: Szent Pál apostol megtérése
január 26.: Ausztrália napja
január 27.: A holokauszt nemzetközi emléknapja
január 28.: Aquinói Szent Tamás ünnepe
január 29.: Balassagyarmat, „a legbátrabb város” napja
január 30.: India - a mártírok emléknapja
január 31.: Bosco Szent János ünnepe
Mozgó ünnepek és emléknapok
január második hétf�je: Szeidzsin-siki - A japánoknál „a nagykorúvá válás” 1948 óta nemzeti ünnep, amikor az ország azokat ünnepli, akik betöltötték a 20. életévüket. Ezt a napot január 15-én ünnepelték egészen 1999-ig, amikor a japán vezetés az egymást követ� munkaszüneti napok mellé tette, a rohamosan fejl�d� gazdaság hatására.
január harmadik hétf�je: USA - Martin Luther King emléknap
január harmadik vasárnapja: A vallások világnapja
január utolsó vasárnapja: A lepra elleni harc világnapja
január vége: Srí Pancsami (Shree Panchami) hindu tavaszünnep[4]
január 21 és február 21 között: kínai holdújév
január közepe és február közepe között: tu bisvát
Januári népszokások, hagyományok
Vízkereszt napján hóból épített „jó boszorkány” Olaszországban
Január 6-a a vízkereszt napja hagyományosan a karácsonyi ünnepkör lezárása és a farsangi id�szak kezdete volt. Sok országban ez a karácsonyfa lebontásának napja. Az ünnep el�estéjén szentelik meg a szenteltvizet és a tömjént a katolikus papok a templomokban. Az emberek felírták a három napkeleti király nevének kezd�bet�jét a házuk ajtajára. Egyes országokban ma is él� szokás, hogy megajándékozzák a gyerekeket az éjjel az ajtó elé vagy ablakba tett csizmájukba rejtett édességekkel, amit a „háromkirályok” vagy a „jó boszorkány” hoz nekik.
A katolikus templomokban a vízkereszt utáni második vasárnap olvassák fel a papok a Jézus els� csodatételér�l, a kánai menyegz�r�l szóló evangéliumi részt. Ezen a napon régen a hív�k egy-egy magánházban is összegy�ltek és eljátszották a kánai menyegz� történetét, majd együtt elfogyasztották a vendégek által hozott étel- és italajándékokat.
A magyarság körében
Január 1-jén szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszönt�ket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétl�dni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, hogy egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban els�ként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amib�l a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év els� napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett.
Január 6-a, vízkereszt napján általános szokás volt, hogy a katolikus papok a házakat is meghintették a szentelt vízzel (házszentelés). Ezenkívül elterjedt népszokás volt a „csillagozás”, amikor gyerekek jártak körbe a faluban csillaggal a kezükben és a kis Jézusról szóló énekeket énekeltek. Ez egyes magyarlakta vidékeken még a mai napig is létez� szokás.
Január 22-én, Szent Vince napján a sz�l�termeszt� falvakban sok helyütt úgynevezett vincevessz�t vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vessz�kb�l jósolták meg a következ� év termését. Ezen a napon a gazdának sok bort kell innia, hogy b� legyen a termés. Ha Vince napján szép, napos volt az id�járás, akkor jó bortermést reméltek, rossz id� esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. Ezzel ellentétben, ha három nap múlva, január 25-én, a „pálforduló” (Szent Pál megtérése) napján sütött a nap, akkor a néphit szerint még hosszú kemény télre kellett számítani.
A magyar népi mondóka a január hónapot a következ�képpen jellemzi:
Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár. [5]
Érdekességek
Rio de Janeiro, a „januári folyó” városa
A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a január hónapba:
Bak (december 22. – január 20.) és
Vízönt� (január 21. – február 19.).
Január folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Nyilas csillagképb�l a Bak csillagképbe lép.
Szabályos években a január a hét ugyanazon napjával kezd�dik, mint az adott év októbere.
Szök�években a január a hét ugyanazon napjával kezd�dik, mint az április és a július.
Január virága a hóvirág.[6]
Január talizmánköve a gránátk�.[6]
Rio de Janeiro város nevének jelentése portugál nyelven „januári folyó”. A név eredetileg a várost övez� Guanabara-öblöt jelöli, és a portugál hajósoktól származik, akik 1502. január 1-jén fedezték fel ezt a helyet, és egy folyó torkolatának vélték. Magának a városnak egyébként eredetileg São Sebastião (Szent Sebestyén) a neve.
(forrás: wikipédia)